28 dolog, amit nem tudtál a kutyákról 1. Csökkentheted a vérnyomásod azáltal, hogy szeretgeted a kutyádat. 2. A corgi, mint fajta neve, azt jelenti, hogy törpe kutya. 3. A kutyák összegömbölyödése egy ősi ösztönből ered, mely során melegen tartják a testüket és védik a létfontosságú szerveiket alvás közben. 4. A nedves kutyanózikra azért van szükség, hogy kedvencünk felfokozottabban érezze az illatok kémiai összetételét. 5. Ha magára hagyod egy időre kedvenc négylábúdat, ne feledkezz meg hagyni neki egy, az illatodat átvett ruhadarabot, ugyanis ez segít a kutyádnak abban, hogy megfékezze a szeparációs szorongást. 6. Az afrikai származású vadászkutya, a basenji az egyetlen kutyafajta, amelyik nem tud ugatni, ezzel szemben olyan hangot ad ki, mintha jódlizna. 7. A kutyák tízezerszer erősebben érzékelik a szagokat, mint az emberek. 8. Az Egyesült Államok legnépszerűbb és legkeresettebb kutyafajtája a labrador. 9. A minnesotai Cormorantnak egy Duke nevű kutya a polgármestere. 10. A norvég lundehund az egyetlen kutyafajta a világon, amelynek hat-hat ujjacska található a mancsain. 11. Egy Kaliforniai Egyetem által végzett kutatás kimutatta, hogy a kutyák féltékenyek lesznek, ha a gazdijuk másik állatot vagy épp embert szeretget helyettük. 12. A dalmatakölykök teljesen fehérek, amikor megszületnek, az őket tarkító pöttyök csak később alakulnak ki. 13. Az angol vérebek képesek több mint 300 órával korábban hagyott illatokat nyomon követni. 14. A kutyák képesek érzékelni az emberi testben végbemenő változásokat, éppen ezért nem csak a rendőrség, hanem az orvostudomány is szívesen alkalmazza őket. 15. Vannak olyan kutyák, amelyek képesek érzékelni, ha a cukorbeteg gazdijuk inzulinszintje csökken, ugyanis a beteg ilyenkor olyan illatot bocsát ki, melyet csak a kutyák éreznek meg. 16. Amikor hazaérsz és azt látod, hogy a kutyád izeg-mozog, összevissza szaladgál, mielőtt megnyugodna és odabújna hozzád, az azért van, mert ilyenkor érzi magát igazán otthon és ez egy ősrégi üdvözlési tradíció. 17. Egy német juhászkutya volt az első vakvezető eb, aki gazdáját, Bill Irwinget végigvezette a 2100 mérföldes appalache-i túrán. 18. Az újfundlandik nagyszerűen tudnak úszni, mivel úszóhártyásak a mancsaik. 19. Tévhit, hogy a kutyák szeme csak a fekete és a fehér színeket érzékeli, ugyanis kedvenc négylábúink látják a sárga és kék árnyalatokat is! 20. A kutyák akár 150 szót és parancsot is képesek megtanulni. A rekordot egy Chaser névre hallgató border collie tartja: 1022 szót ismer. 21. A kutyáknak verejtékmirigyeik vannak a tappancsaikon. 22. A kutyák sokkal jobban látnak a sötétben, mint az emberek. 23. Az Egyesült Államokban található a világ legnagyobb kutyapopulációja: megközelítően 75 millió eb él a tengerentúlon! 24. Négylábúinknak 18-18 izmuk van a füleikben. 25. Kedvenceink négyszer nagyobb területet tudhatnak magukénak, ami a hallótávolságot illeti. 26. Egy Kirsch nevű szolgálati kutya tiszteletbeli diplomát kapott, amiért gazdája összes egészségügyi témában tartott előadásán részt vett. 27. A yorkshire terrierek szőre olyan, mint az emberi haj: kifejezetten azért lettek így kifejlesztve, hogy a kutyaszőrre allergiás állatkedvelők is tarthassák őket. 28. A japán akitát nevelni nehéz, ugyanakkor a leghűségesebb fajták egyike. Ragaszkodása legendás: Tokióban szobrot emeltek annak a Hacsiko névre keresztelt akitának, aki gazdija halála után kilenc évig minden nap hazavárta a sibujai pályaudvaron. (Történetéről 2009-ben Richard Gere főszereplésével készítettek filmet.) ---------------- Érdekességek Hallás: A kutyák hallása messze túlszárnyalja a miénket,különösen ha magas frekvenciájú hangokról van szó. Ha egy kutya hirtelen hegyezni kezdi a fülét,és látszólag ok nélkül éberebb lesz a megszokottnál,alighanem rágcsálók hangját hallja, amire mi nem vagyunkképesek. Súlyos kutyák: A bernáthegyi a világon a legsúlyosabb kutyafajta. Utána az angol masztiff, a dán dog, az ír farkas, a tibeti masztiff és az újfundlandi következik. Kisméretű kutyák: A kisméretű kutyák élnek legtovább . Az apró egyedek megérhetik 16. születésnapjukat,vagy még néhányat, a nagyobb kutyák csupán 7-8 esetleg 9 évig élnek. Ivási-Evési szokás: Azok a kutyák melyek valamely diéta okán rendszeresen száraz kutyatápra vannak ítélve,gyakrabban szomjasak. Miért vonítanak a kutyák?: A városi kutyák,ha hosszabb időre magukra hagyák, magányukban vonítanak. Az a kutya, amely a vadonban él, falkát próbálja összehívni, hogy eggyütt "harcoljanak"a veszély ellen. Az eső: A kutyák gyakran bizonytalanok,hogy kimenjenek-e az esőre? Ez nem azért van mert félnek tőle,inkább attól félnek, hogy az eső felerősíti a hangokat, ami sérti a fülüket. Edzés: A kutyáknak nemcsak szükségük van hanem élvezik is a fizikai terhelést. Azonban nem szabad túlzásba esni,mert kutyáink olyan hűségesek, hogy akkor is kitartanak mellettünk,amikor már alig bírják szusszal. Képesek addig futni,míg a fáradtságtól holtan nem esnek össze. Szaglás: Az ebek orra egymilliószor hatékonyabb, mint az embereké.Ez azonban csak azokkal a szagokkal kapcsolatba igaz,amelyek fontosak számukra. Például:fasírt,sült hús. Lihegés: A kutyáknak csak a lábaikon vannak izzadságmirigyek,ezért a lihegéssel hűtik magukat. A kutya szereti,ha szeretik: Egyes tanulmányokból kiderül,hogy a szeretettel gondozott kutya egészségesebb. Hány kutya él a világon?: A világon 150 millió kutyát tartanak számon,ebből 40 millió az Egyesült Államokban. Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részein él a legtöbb kutya, itt is Kaliforniában a legnagyobb a számuk,azaz 5,7 millió. Hogyan számítsuk ki kutyánk korát?: A régi képlet szerin kutyusunk életkorát úgy kaphatjuk meg emberi években ha korát 7-tel megszorozzuk,azonban ez pontatlan. A kutya 12 hónapos korára, azaz 1 évesen lesz érett, ami emberi viszonyletban 18 évnek felel meg. Ettől kezdve úgy számíthatjuk ki a korát ha minden életévét 5 emberi évnek vesszük. Tehát tegyük fel a kutya 4 éves, az első év 18-at ér és a következő 3 év 3x5-öt. 18+3x5=33 éves. Tehát 4 eb év 33 emberi évnek felel meg. ------------- Amit a kutyákról tudni illik!! A kutyák színvakok. Ez az állítás téves, ugyanis a kutyák is látnak színeket, csak sokkal gyengébben mint például mi, emberek. A kutyák szeme inkább pálcikákban bővelkedik mint, csapokban, ezért érzékelik kevésbé a színeket. (A pálcika receptorok felelősek a fény, fény erejének érzékeléséért, a csapok a színekért.) Mindennek oka, hogy a kutyák ősei a vadonban leginkább hajnalban, naplementekor és szürkületben vadásztak. Így egyszerűen nem volt szükségük a tökéletes színlátásra. Miért rágnak meg mindent? Ennek három oka lehet. A kiskutyák olyanok, mint a kisgyerekek. Mindent szeretnének megismerni, ezt pedig úgy teszik, hogy mindent a szájukba vesznek, nyalogatnak, rágcsálnak. A kiskutyáknál a fogváltás időszaka 4-6 hónapos korra tehető, ilyenkor a fogínyük viszket, s miáltal megvakarni nem tudják, a viszketést rágással próbálják mulasztani. A kutyák ragadozó állatok, a vadászat a vérükben van. Amikor a kölyökkutya növekszik, akkor társak hiányában mire vadászhatna, ha nem a környezetére? Így válhat féltve őrzött zsákmánnyá a cipőnk, zoknink, stb. Csak a kutyáknak van bűzmirigyük. Ez tévedés! A macskáknak is van, sőt ugyanolyan problémákat okozhat, mint a kutyák esetében, de egyelőre még ritkábban. Csak veszett kutya eszik követ. Ugyan a veszett állatok tudatzavaruk miatt gyakran lenyelnek ehetetlen, emészthetetlen tárgyakat, de nem minden kutya veszett amelyik követ eszik. Egyes ebeknél rossz szokás követ, földet, cipőfűzőt és egyebeket enni. Ha a kutyát nyers hússal etetjük, elvadul, vérszomjassá válik. Ez az állítás sem igaz. A kutya akkor válna vadabbá, ha valahogy össze tudná kapcsolni a nyers hús ízét az öléssel, tehát ha neki kellene elejtenie a vacsoráját. Azonban amíg te adod neki a vacsoráját, addig a nyers hús számára ugyan olyan, mint a táp, vagy a konzerv eledel. Mért ássák el a csontot? Az ebek nem csak a csontokat ássák el, hanem minden felesleges élelmet, így védve meg azt más állatok elől. Általában azért a csontokat ássák el a kutyák, mert a rajtuk lévő húst már befalták, s azzal jól is laktak. Csokoládé, makadémia dió, avokádó…te talán ínycsiklandónak találod őket, de ezek valójában veszélyesek lehetnek kisállatainkra. Az ASPCA, amerikai táplálékszakértő szervezet előállt egy listával 10 olyan emberi ételről, amit nem szabad állatainknak adni. Kedvenceinkre veszélyes ételek Sok ember azt gondolja, hogy a kutya már úgy születik, hogy tud úszni. De ez nem igaz. Nekik ugyanúgy meg kell tanulniuk a vízben való létet, mint nekünk embereknek. Csokoládé, kávé, koffein Ezek a termékek mind tartalmaznak methylxanthine-t, ami megtalálható a kakaóbabban. Amikor az állat fogyaszt belőle, a methylxanthine hányást, hasmenést, zihálást, hiperaktivitást, túlzott szomjat, vizelési ingert, rendellenes szívritmust, remegést sőt még halált is okozhat. Az étcsokoládé veszélyesebb, mint a tejcsokoládé. A fehércsokoládé tartalmazza a legkevesebb methylxanthine-t, míg az étcsokoládé a legtöbbet. Alkohol Az alkoholos italok hányást, hasmenést, koordinációs zavart, depressziót, nehézlégzést, remegést, rendellenes vér savasságot, kómát, és akár halált is okozhatnak. Avokádó Az avokádó levelei, gyümölcse, magvai és kérge is tartalmaz persin-t, ami hányást és hasmenést okozhat kutyáknál. A madarak és rágcsálók különösen érzékenyek az avokádóra, vérbőséget, nehézlégzést és szívproblémákat okozhat. Makadémia diók Makadémia diót használnak általában a süteményekben, cukorkákban. E diók gyengeséget, depressziót, hányást, remegést és hyperthermiát okozhatnak kutyánknak. A tünetek 12 órán belül jelentkeznek, és körülbelül 12-48 óráig tartanak. Szőlők & mazsolák Habár semmiféle méreganyagról nem tudunk az említett ételben, mégis vese-problémákat okozhat. Élesztő, tészta Az élesztő növelheti, okozhatja az állat emésztőrendszerében lévő gáz felhalmozódását. Ez fájdalmas lehet, és súlyos esetben gyomor-, bélrepedést okozhat. Nyers hús, tojások és csontok A nyers hús, tojás olyan baktériumokat tartalmazhatnak, mint a salmonella és az E.coli, melyek károsak lehetnek az állatra. Ráadásul a nyers tojás tartalmaz egy enzimet (avidin) ami csökkenti a biotin (egy B vitamin) hasznosulását, ez pedig bőr és bunda problémákhoz vezethet. A nyers csont evés közben megfojthatja, vagy átszúrhatja az állat emésztő szerveit. Hagymák, fokhagyma, snidling Ezek a zöldségek, fűszerek irritálják a beleket, sőt károsíthatják a vörös vérsejteket. Bár a macskák érzékenyebbek, a kutyákat is fenyegeti ez a probléma, ha nagy mennyiségben fogyasztják. Egy kis adag – mint amennyi az állateledelben lehet – valószínűleg nem jelent veszélyt. Xylitol A xylitol-t sok terméknél használják édesítőként, beleértve a rágógumit, cukorkát, péksüteményt és a fogkrémet is. Ez a legtöbb állatfajnál májproblémákhoz vezethet. A mérgezés kezdeti tünetei: a hányás, a közöny és a koordinációs probléma. Tej Mivel az állatok természetes táplálékában nem igazán fordul elő a laktóz, (így nincs enzimjük, amivel lebonthatnák ezt), ezért a tej és más tejtermékek hasmenést, vagy más emésztési problémát okozhatnak. Kutya és az úszás Sok ember azt gondolja, hogy a kutya már úgy születik, hogy tud úszni. De ez nem igaz. Nekik ugyanúgy meg kell tanulniuk a vízben való létet, mint nekünk embereknek. Pórázhasználat Mi tehát a teendo? Hogyan kell szakszeruen használni a pórázt? A legfontosabb szabály az, hogy sohasem szabad feszülnie. Míg a feszülo szíj csak a kutya nyakizmát erosíti, a lazán lógó póráz alkalmas arra, hogy közvetítse a gazda üzeneteit a kutya irányába. Ha fegyelmezésre, gyengéd kényszerítésre használjuk, elég a kurta rántás. Egy ido után maga a karabiner halk csördülése is üzenetté válik, s akkor is eléri a hatást, ha nincs is rákapcsolva a kutya nyakörvére - akár a drótnélküli távíró. A kutyák egymás közti ismerkedése, játéka során nincs helye a póráznak. Ha vetélytárs, ellenfél közeledik, a kutyát lábhoz kell hívni és leültetni. Ha nem bízunk meg benne eléggé, a pórázt markoljuk erosen, de lógassuk lazán. A fegyelemnek, s nem a borszíjnak kell visszatartania attól, hogy odarohanjon kötekedni! Aki azt képzeli, hogy a gazdája kíséretében szabadon közlekedo kutya veszélyesebb, mint pórázon vezetett társa, hatalmasat téved (ez önmagában még nem volna tragédia, ha nem ilyen emberek rendelkeznének tévedésük miatt értelmetlen szigorral az ebtartás szabályairól). A fent leírtakból világosan kiderül, hogy a kutya agresszivitását fokozza a póráz, és ez nemcsak a fajtársakkal, de az emberrel szemben is érvényes. A közterületi harapásos sérüléseket csaknem minden esetben a felügyelet nélkül utcára jutó vagy kikötve magukra hagyott kutyák követik el, s nem a gazdájuk jelenlétében sétálók. A póráznak természetesen mindig kéznél kell lennie, ha másért nem, azért, hogy bárki láthassa, kihez tartozik az eb. Ám ami a kutya irányítását illeti: a láthatatlan kötelékek sokszorta erosebbek és megbízhatóbbak, mint egy darab bor karabinerrel a végén. Hogy mire való tehát a póráz? A kutyagyerekeknél helyettesíti a szülo oltalmazó kézfogását. A tanulás ideje alatt távíródrótként közvetíti egymás felé két élolény minden rezdülését. A kavargó forgalomban biztosítja a kapcsolatot, nehogy a kutya és gazdája elveszítsék egymás nyomát. Jelképezi a sétát, a közös játékot, azonosíthatóvá teszi az összetartozókat és önbizalmat ad, ha veszéllyel kell szembenézni. És lehet vele durván rángatni, hurokként fojtani, fogakat kiverni, lelket sebezni, félelmet kelteni, kiszolgáltatott helyzetet teremteni, barátok közt is ellenségeskedést szítani, békés élolényeket dühöngo fenevaddá változtatni, ha mértéktelenül és hozzáértés nélkül használják. (forrás: kutya.hu) Kutyák négy fal között Az ember által háziasított állatok közül minden kétséget kizáróan a kutya az, amely a legtökéletesebben alkalmazkodott gazdájának életformájához. Mindenhova követte az embert világhódító útján, mellette volt szárazon és vízen, bejárta vele a sivatagokat s a sarkvidékeket, elkísérte még a világűrbe is. Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy ma, amikor az emberiség jelentős része szűk helyre összezsúfolódva, szürke betonrengetegekben éli életet, a kutyák nagy részének is a négy fal között van az otthona. A városi embernek megvan az igénye arra, hogy megossza szűkös életterét ősrégi társával, kapcsolatot tartva általa az egyre távolodó állatvilággal. A lakótelepek eb sűrűsége ma már vetekszik a falvakéval vagy a kertvárosi villanegyedekével. Sokak szemében a kutya lakásban való tartása kegyetlenségnek, valóságos állatkínzásnak tűnik. Az igazság azonban az, hogy ezt a nézetet kizárólag olyan emberek vallják, akik sohasem tartottak kutyát lakásban, és még kevésbé foglalkoztak a kutya viselkedéstanának beható tanulmányozásával. Bármennyire meglepően hangzik is, a kutya természetes viselkedésformáinak valójában sokkal inkább megfelel a lakásban való élet, mint a kerti tartás látszólagos kényelme és szabadsága. A falkában élő ragadozók napjuk jelentős részét egymás társaságában, lusta heverészéssel töltik, s naponta csak néhány alkalommal – általában hajnalban és alkonyatkor – indulnak hosszú, közös portyára, mely végül az izmokat megmozgató, falkán belüli együttműködést igénylő „sportban”, a zsákmány ejtésben teljesedik ki. A látszólagos bezártság ellenére a lakásban tartott kutya életritmusa nagyon közel áll ehhez a természetes mintához: ideje legnagyobb részében békésen szunyókál gazdája lábainál, a napi többszöri séta során pedig éppúgy megvan a lehetőség az idegen szagokkal való ismerkedésre, a fajtársakkal való közös tevékenységre és az intenzív testmozgásra, mint a vadon élő farkasnak, ha vadászni indul. A kertben tartott kutyát ezzel szemben többnyire nem viszi sétálni senki, „hiszen ott van neki a kert!”. Egész nap kénytelen nélkülözni a társaságot, idegen szagot sosem szimatolhat, új vadászterületeket sohasem deríthet fel, nincs kinek visszahoznia a labdát, s unalmas magányának egyhangúságát csak az töri meg, ha a kerítés mögül megugathat egy-egy arra vetődő járókelőt. A lakásban tartott kutya tehát egyáltalán nem szenved, feltéve persze, hogy gazdája nem él vissza négylábú barátjának kiszolgáltatottságával: nem hagyja túl sokáig magára, nem zárja be (vagy ki) az erkélyre, gardróbba vagy előszobába, nem mulasztja el a rendszeres, napi háromszor-négyszeri sétáltatást, és lehetőséget biztosít a testmozgásra. Hat-nyolc óra az a maximális időtartam, amit a kutya napközben elvisel magára hagyva, anélkül hogy a dolgát elvégezhetné, s ezt is csak akkor, ha fokozatosan szoktatták hozzá. A rendszeres séta az embernek is jót tesz, de számára nem létszükséglet, a kutya számára viszont az, hiszen ő „ilyenkor él”. Aki nem képes elfogadni azt, hogy a kutyatartó napja sétával kezdődik és azzal is ér véget, az jobban teszi, ha nem kínozza sem magát, sem az állatot kényszerű együttéléssel. Négylábú barátunknak a lakásban nincs szüksége nagyobb mozgástérre, mint nekünk, de feltétlenül legyen egy méretének megfelelő kosara vagy pokróca, már csak azért is, hogy a gazdi ágyának tulajdonjoga ne képezze vita tárgyát. Nem árt felkészülni arra sem, hogy a kutya jelenlétével a lakásban még a legalaposabb tisztasági rendszabályok betartása mellett is együtt jár némi por és elhullajtott szőr. A melegre érzékeny kutyák számára fontos, hogy legyen a lakásnak hűvösebb pontja, ahova nyáron vagy a fűtési szezonban visszahúzódhatnak. Az, hogy a lakásban csak kis testű kutyát lehet tartani, tévhit. A lakás nem arra való, hogy a kutya futkározzon benne, s a nagy kutya erre általában kísérletet sem tesz. Természetesen van néhány olyan nagy méretű eb, amelyeknek a számára már kényelmetlen a lakás, de nem az alapterülete, hanem a berendezése miatt. A bútorok elhelyezésénél ugyanis az ember a saját méreteit és mozgását veszi alapul. Az ember meghatározó mérete a magassága, a kutyáé viszont a hossza. A bernáthegyi, dog és más óriások marmagassága is legfeljebb 70-80 cm, lakásaink belmagasságának a felét sem használják ki, fordulósugaruk azonban lényegesen nagyobb, mint a miénk, ezért aztán ha meg akarnak fordulni egy fotel és egy asztal között, általában farolni kénytelenek. Megfelelő, szellős lakberendezéssel azonban számukra is kényelmessé tehető a falak közötti élet. Sokat hangoztatott érv a lakótelepi kutyatartás ellen az, hogy az állatnak nem természetes környezete a panellakás. Akik így gondolkoznak, azoknak a kedvéért elárulom: az embernek sem az. Minket, magunkat körülbelül ötvenezer év választ el barlanglakó őseinktől. Ebeink „mindössze” tizennégyezer esztendeje léptek a háziasodás útjára. Ám ha tekintetbe vesszük, hogy az ember tizennégy évesen válik ivaréretté, és egy nő ritkán szül gyermeket tizenhat éves kora előtt, a kutya azonban tizennyolc hónaposan már tenyészérettnek számít, és ha minden jól megy, hatéves korában velős csonttal ünnepelheti ükunokái születését, az eredmény az lesz, hogy egy foxterriert körülbelül háromszor annyi generáció választ el a farkastól, mint egy matematikust a Neander-völgyi ősembertől. Ez pedig azért – valljuk be – nem csekélység. (forrás: kutya.hu) Érdekességek A legnagyobb kutya A világ legnehezebb kutyája Zorba (angol masztif). 1989-ben állította fel a rekordot. Méretei: 143 kg-ot nyomott akkor a mérlegen, marmagassága 93 centiméter volt. A kutya teljes hossza (az orrától a farka végéig) 231 cm. A világ legkisebb kutyája (Források:x-x) Az Új-Zélandon élő máltai selyemkutya, Scooter alig 8 centis, vagyis 2 centivel kisebb, mint az amerikai csivava, Boo Boo, aki a Guinness rekordot tartja. Scooter simán elfér gazdija, Cheryl McKnight teás csészéjében, egy cipős dobozban alszik és naponta háromszor étkezik: egy lágytojás tartó csészéből. Scooter, a máltai selyemkutya, már sosem lesz hivatalosan is a világ legkisebb kutyája. A mindössze 8 cm magas és 20 cm hosszú új-zélandi kutyus hat hónapos korában távozott az örök vadászmezőkre. Hiába volt csaknem két centivel alacsonyabb a világcsúcstartó Boo Boo nevű csivavánál, a Guinness Rekordok Könyve szabályzata szerint ebben a kategóriában csak egy évnél idősebb kutyák indulhatnak. Tudtad a kutyákról? A szagérzékelő terület a kutya orrában 37-szer nagyobb az emberénél. Gondoltad volna? Sokkal hamarabb megértik a szóbeli parancsot, ha kézmozdulatokkal, jelekkel színesítjük a tanítást. A megfelelően nevelt kutya tudja, hogy milyen viselkedéssel lehet elérni, hogy fajtársai szívesen fogadják. A háziállatok paranormális tevékenységei Az emberrel szorosabb közelségben élő állatok, mint a kutya, a macska, a halak, a papagáj folyamatosan az ember aurájában tartózkodnak. Ezért nemcsak olyan tulajdonságaik vannak, mint szabadon élő társaiknak, mert ezek az állatok látják az emberi aurát, és érzékelik a nem fizikai (vagyis asztrális) sík energiáit. Furcsa viselkedéssel jelzik az „idegeneket”, az asztrális látogatókat. Ha például egy elhunyt jelenik meg a lakásban, akkor a kutya félni kezd, szűköl, behúzza a farkát, és elmenekül. Nézése és mozgása megmutatja, hogy hol tartózkodik az elhunyt. A macska sem szereti ezt a látványt, felborzolja a szőrét, és mindenével tiltakozik az idegen jelenlét ellen. Aki ilyesmit észlel, annak ki kell tisztítani a lakását, majd nyugodt energiákat teremteni. A vakvezető kutyák világnapja 1994. április 27-én ünnepelték meg először A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁt. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik. (forrás:x) A boldog kutya jobbra csóvál A kutyák, ha ki akarják fejezni a boldogságukat, általában jobbra csóválják a farkukat - állapították meg olasz kutatók, akik azt vizsgálták, miképpen reagálnak az állatok különböző ingerekre. A kutyák is álmodnak Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket. A tíz legintelligensebb kutyafajta (sorrendben) 1. border collie, 2. uszkár; 3. német juhász; 4. golden retriever; 5. doberman; 6. shetlandi pásztor; 7. labrador; 8. papillon; 9. rottweiler; 10. ausztrál pásztorkutya. A 10 "legbutább" kutya 1. basset hound, 2. masztiff, 3. beagle, 4. pekingi pincsi, 5. véreb, 6. borzoi, 7. csaucsau, 8. buldog, 9. basenj, 10. afgán agár. Éneklő kutya. azaz dingó (forrás: Hihetetlen magazin) Ha már éneklő kutya nem szaladjunk nagyon messzire ettől a témától, hiszen nagyon is bizonyítható, hogy habár nem kutyus, hanem dingó, de énekel és egy közép-ausztráliai kisvárosban kápráztatja el a közönséget szinte minden este. Dinky, a szelíd dingó gazdája elmondása szerint egész életében zenét hallgatott, hiszen otthonukban mindig szólat a muzsikák és az állat 1,5 éves korában, egy délután teljesen váratlanul dalra fakadt. A család először elképedve hallgatta, ahogy Frank Sinatra egyik slágerét szinte hiba nélkül nyüszítette végig Dinky, dallamosan. Látszott, hogy örömét leli ebben a sajátos éneklésben. A kisvárosban akkor terjedt el a különös képességű dingó híre, amikor Paul (a gazda) egy nehéz napot követően kedvencével betért a helyi csehóba, inni néhány sört. A zenegép is szólt és Dinky egyszer csak produkcióba kezdett. Az emberek döbbenten hallgatták az éneket. Ettől a naptól fogva Paul és Dinky szinte minden este felléptek a kocsmában. A dolognak persze hamar híre lett és más településekről is érkeztek kíváncsiskodók, hogy megnézzék az éneklő dingót. Bolha és tetű Évtizedekkel ezelőtt nem voltak tele a boltok polcai különféle parazitairtó, illetve ezek távol tartását célzó készítményekkel. A lelkiismeretes kutyatartók azonban már akkor is megpróbáltak védekezni az emberre, kutyára és a kutyával közösségben élő más állatokra sem veszélytelen paraziták ellen. Az 1 : 2 arányban összekevert almaecet és víz az egyik leghatékonyabb bolhairtó szer. Ami még külön figyelemreméltó, hogy olcsóbb, mint a gyári készítmények, és nem tartalmaz esetlegesen káros kémiai anyagokat. A dél-európai országok kutyatartói tradicionálisan használják erre a célra a különféle aromatikus illóolajokat. Bevált recept, hogy 1 evőkanál olívaolajhoz 2-3 csepp levendula- és eukaliptuszolajat kevernek, és időnként ezzel bedörzsölik a kutya nyakát, hajlatait, hasát. A mai, korszerű technológiával gyártott bolha és tetű elleni nyakörvek szintén a régi tapasztalatokhoz, ősi receptekhez nyúlnak vissza. Akinek kedve van, maga is elkészítheti. A kutyanyakának átmérőjéhez illő, nedvszívó, nem műszálas textilzsebkendőt vagy kendőt 12 órán keresztül az alábbi folyadékba kell áztatni: 2-3 csepp levendulaolajat (vagy friss levendulát), fél teáskanál kakukkfüvet (ha van, akkor frisset!), 1 kávéskanál édesköményt, 1-2 gerezd apróra vágott, összenyomott fokhagymát,1 teáskanál tiszta alkoholt (vagy vodkát) annyi szénsavmentes ásványvízben kell összekeverni, hogy a kendőt ellepje. A nedves kendőt kiszárítva, lazán a nyakörv mellé, a kutya nyakára kötve, hetekig védettség biztosítható a nemkívánatos élősködők ellen. Fürdetés Különféle kutyasamponokból, fürdető- és illatosítószerekből sem volt korábban ekkora, szinte áttekinthetetlen választék és kínálat, mint manapság. A kutyák viszont akkor is piszkosak lettek, különösen az őszi-téli időszakban. Házilag könnyen elkészíthető a következő fürdetőszer, amellyel a kutya csapzott és piszkos szőrzetét helyre lehet hozni, és még a kellemetlen illat is elmarad. Egy pár rozmaringágat egy liter tiszta, szűrt almalébe kell áztatni 40-60 percig. Az első mosáshoz ezt a folyadékot kell használni, lehetőleg 5-10 percig a szőrzetet jól átitatva, majd tiszta, langyos vízzel jól kimosni, ha a kutya tűri, lezuhanyozni. (A mennyiség kisméretű kutyára értendő, egy bernáthegyinek nem elegendő az 1 liternyi mennyiség!) Gyakori probléma, hogy a kutya (szőre/bőre) valamilyen oknál fogva kellemetlen szagú, és a szokásos fürdetés, tisztítás, kefélés, fésülés után sem múlik el a bűz teljesen, vagy legalábbis annyira, amennyire a gazdi szeretné. Ilyen esetekben jól bevált módszer, ha a kutya fürdetővizébe nem illatos, habzó fürdetőszert, hanem 1-2 pohár paradicsomlevet, egy késhegynyi vaníliáscukrot vagy 1-2 csöpp vaníliaaromát keverünk el, majd 1-5 perc várakozás után alaposan, bő vízzel a kutyust leöblítjük. Idős kutyatartók szerint a paradicsomos fürdő minden bűzt megszüntet. Csaláncsípés Rövid szőrű, kis termetű kutyák némelyike érzékenyen reagál a csaláncsípésre, és erősen vakarni, nyalni, rágni kezdi a viszkető testrészét, vagy sok esetben az érintett felületen megpróbálja kitépni a szőrét. Egy marék friss petrezselyemlevelet egy pohár tejfölben jól össze kell keverni, és időnként ezzel az érintett testrészt bedörzsölni. A kutyák különbözően reagálnak: némelyik imádja a tejfölt, és igyekszik olyan gyorsan, ahogyan csak lehet, lenyalni, míg mások teljesen közömbösen reagálnak, és szinte élvezik a viszketési tünet elmúlását. Falánk, habzsolva evő kutya Némely kutya, függetlenül attól, hogy mennyire éhes, mit kap enni és mikor evett utoljára, gyorsan, kapkodva eszik. Ennek egyik hátránya, hogy sok levegőt kapkod be, a másik, hogy nem rágja meg megfelelően az ételt. Mind a kettő rossz hatással van az emésztésre. A kutya etetőedényének a közepére egy akkora méretű követ kell tenni, amit a kutya véletlenül sem tud a szájába venni és lenyelni. Ez arra kényszeríti a kutyát, hogy a szájával, fejével a követ körbe-körbe kerülgetve egyen az edényből, tehát nem tudja olyan gyorsan a szájával kiszedni az ételt, mint egyébként tehetné. Pásztorok és állattartással foglalkozó kutyatartók (Portugáliában, Svájcban és Görögországban egyaránt) minden nap 1 teáskanálnyi kecsketejből készült joghurtot tesznek a kutya ételére, hogy a kutya lassabban egyen. Dél-olaszországi pásztorok a narancsérés időszakában egy fél narancs levét nyomják rá a kutya ételére, hogy a kutya ne egyen falánk módon gyorsan. Az észak-európai kutyatartók között közismert, hogy a falánk kutya ételére egy nagyon kevés frissen reszelt tormát szórnak, aminek erős illatanyaga lassabb evésre kényszeríti az állatot. (Kérdéses, hogy ez a módszer a városi kutyák száraz tápja esetében is hatékony lehet-e...) Sovány, étvágytalan kutya Némelyik kutyatartónak az jelent gondot, hogy kutyája sovány, a bordái kilátszanak, és az állat étvágytalanul fintorog mindenfajta táplálékra. Miután egy alapos állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy a kutya soványságának, étvágytalanságának nincs semmilyen szervi oka, és a táplálék minőségének változtatása sem hozott eredményt, sok kutyatulajdonos szerint segít a következő recept. Egy marék zabpelyhet tejbe beáztatva 12 óráig, szobahőmérsékleten állni kell hagyni, majd egy kevés friss tejet és egy csipetnyi sót hozzáadni, és összekeverni. Az így előkészített tápot a kutya szokásos tápláléka mellett, 12 órás időeltéréssel etetni. ugyancsak jól bevált étvágyjavító módszer a kutya szervezetébe jutó zsírsav mennyiségének emelése. Ezért a megszokott táplálékot minden etetésnél egy teáskanálnyi étolajjal kell meglocsolni. Az etetőedény tisztán tartása Egészségügyi, bakteriológiai, higiéniai szempontokra hangsúlyt fektető tenyésztők és kutyatartók között a régi időkben többféle módszer is használatos volt a kutyák edényeinek tisztán tartására - már abban az időben is, amikor nem léteztek modern fertőtlenítő- és mosószerek, és nem volt a konyhákban mosogatógép. Az egyik bevált módszer volt, hogy hetente egy alkalommal az etető- és itatóedényt éjszakára a kutyától jól elzárt helyen 1 liter víz, 2 dl ecet és 1 evőkanál só keverékébe beáztatták, majd utána tiszta vízzel alaposan kimosták. A másik, gyorsabb tisztító- és fertőtlenítő módszer volt, hogy sütőporhoz annyi vizet kevertek, hogy krémszerű anyaggá váljon. Ezzel az edény belsejét bekenték, 5-10 percig rajta hagyták, majd vízzel alaposan kiöblítették. Esővizet iszik a kutya Sok kutya előszeretettel iszik összegyűjtött esővizet, vagy egy-egy zivatar után kilefetyeli az udvarra, erkélyre kitett vagy kint felejtett edényből, mélyedésből, kerti dísztóból, virágcserép-alátétből az esővizet. A gazdik ilyenkor aggódva teszi föl a kérdést: eléggé tiszta-e az esővíz vagy valamilyen fertőzést kaphat a kutya? Egyszerű módszer ennek ellenőrzésére, hogy a vízből egy tiszta üvegpohárba mintát kell venni, egy kockacukrot beledobni, és meleg helyen egész éjszaka lefedve állni hagyni. Ha a pohárban a víz reggelre tiszta marad, akkor a kutya nyugodtan ihatja, ha azonban zavarossá, tejszerűvé válik, tanácsosabb a kutyát eltiltani az esővíz ivásától. --------------