- 1848. február 23. Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. - 1848. március 3. Kossuth elmondta híres felirati beszédét: * az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte, * alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is. - 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe. - 1848. március 14. A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak. - 1848. március 15. A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra. * Először az egyetemeketjárták végig. * Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot. Tizenkét pont: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztérium Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése. * A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak. * A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba. * Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett. * A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális nemesség más képviselői. * Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre. * Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott. - 1848. március 17. Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé. A Batthyány-kormány tagjai: Batthyány Lajos miniszterelnök Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy) Eötvös József (vallás- és közoktatásügy) Szemere Bertalan (belügy) Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem) Kossuth Lajos (pénzügy) Deák Ferenc (igazságügy) Mészáros Lázár (hadügy) Esterházy Pál (a király személye körüli) - 1848. március 23. Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással. - 1848. március 28. A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el. - 1848. április 11. V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények) - 1848. július 5. Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten. - 1848. július 11. Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás: "megadjuk" kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette. - 1848. nyár-ősz Harc a szerb felkelők ellen. - 1848. szeptember 5. Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe szállították. - 1848. szeptember 11. Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását. - 1848. szeptember 28. Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta. - 1848. szeptember 29. A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek, Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál. - 1848. október 3. Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá. - 1848. október 8. A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett. - 1848. október 6. Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére. - 1848. október 30. Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.) Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból. - 1848. december 2. Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá. - 1848. december 16. Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett. - 1848 vége 1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt. Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt. - 1849. január 5. Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét. * Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni, * követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön. - 1849. január-február Görgey északi hadjárata. - 1849. február 9. A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait. - 1849. február 26-27. Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.) A kápolnai csata következményei Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi "oktrojált" (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe. A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére. - 1849. március 11. Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból: Erdély felszabadult. - 1849. április-május A tavaszi hadjárat: * április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál. * április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél. * április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött. Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki. * április 10.: Görgey győzelme Vácnál. * április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál. * április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól. * május 4-21.: Buda sikeres ostroma. - 1849. április 14. A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.) - 1849. május eleje Megalakult az új kormány: Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter) Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter) Vukovics Sebő (igazságügy) Csány László (közlekedésügy) Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy) Duschek Ferenc (pénzügyminiszter) A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát. - 1849. május 9. I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez. - 1849. június Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába. Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek). *Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést megakadályozza egy orosz segélycsapat. * Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a komáromi csapatösszevonásról. * Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél. A győri vereség hatására Kossuth új haditervet akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt fedezve Szeged irányába vonuljon vissza. * Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány, Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről. - 1849. július 2. Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel. - 1849. július 28. Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani. - 1849. augusztus 9. Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet. - 1849. augusztus 13. Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert. - 1849. augusztus-szeptember Utóvédharcok: * Damjanich János augusztus 17-én Aradon, * Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél, * Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert. * Munkács augusztus 26-án, * Pétervárad szeptember 5-én, * végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.) - 1849. október 6. Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is. ------------ Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Pest, 1848. március 13.)